Az anya kulcsfontosságú rögzítőelemként az a fő funkciója, hogy a csavarral együtt működik, hogy biztonságos kapcsolatot biztosítson a tárgyak között. Általában olyan belső menetekkel rendelkezik, amelyek megegyeznek a csavar külső meneteivel. A csavar forgatásával az anya és a csavar szorosan összekapcsolódik, így biztosítva a rögzítő hatást.
A dióféléknek számos fajtája létezik, felhasználásuk és tervezési jellemzőik alapján különböző típusokba sorolva. A hatszögletű anyák a legelterjedtebb típusok, hatszögletű formájuk lehetővé teszi a csavarkulccsal vagy foglalattal történő forgatást. A reteszelő anyák a speciális kialakításoknak köszönhetően, mint például a nylon betétek vagy deformált menetek, megakadályozzák a kilazulást vibrációs vagy ütési környezetben. Az önzáró anyák a rugók vagy rugalmas elemek által generált előfeszítő erőt-használják az automatikus reteszelés eléréséhez, amely alkalmas a nagy megbízhatóságot igénylő alkalmazásokhoz.
Az anya működési elve a menetek mechanikai tulajdonságain alapul. Amikor egy csavart anyába csavarnak, a menetek közötti súrlódási erő ellenállás-nyomatékot hoz létre. Ez az ellenállási nyomaték kiegyenlíti a csavar forgatásához szükséges nyomatékot, így megakadályozza a csavar meglazulását feszültség hatására. Ugyanakkor nyomás keletkezik az anya és a csatlakoztatott részek érintkezési felületén. Ez a nyomáseloszlás stabilabbá teszi a kapcsolatot, és képes ellenállni a nagyobb külső erőknek.